A Japán öltözködés
By:Aoianime 2005.04.12. 05:47
Kimonó, fapapucs, ésatöbbi. Bizonyára mindannyian láttuk már ezeket a jellegzetes japán ruhadarabokat anime filmekben. De mi is az a kimonó? mi a fapapucs japán neve? mi az a sensu, és a tabi? Itt megtudhatod.
Kimonó
Valószínűleg a legtöbb embernek a Kimonó jut eszébe legelőször, ha Japánra gondol. Hát akkor lássunk néhány érdekességet erről a híres öltözetről. A japán szövő művészet Koreából és Kínából származik. A Japán selyem világszerte híres anyag, ősidők óta használják japánban a ruhakészítéshez. A kimonó mintázata szintén szigorú szabályokhoz igazodik. A kimonó részeit mutatja be a jobboldali kis ábra. A Kimonó tradicionális, mára már alkalmi öltözet Japánban. Bár első látásra mind hasonlónak tűnik, a kimonó színét és viseletét nagyban meghatározza az életkor, az évszak, és a viselőjének neme, és családi állapota is!
A Japán tradicionális ruházatot összefoglalóan fawuku-nak nevezik. Ezen belül a következő fontosabb fogalmak fordulnak elő: Kimonó - jelentése "ruházat". Ez a hagyományos japán ruha, összefoglalóan. Yukata - nyári kimonó. Nagajugan - alsónemű. Haori - selyem kabát. Hakama - japán nadrág. Uchikake - a legelegánsabb, legformálisabb kimonó. Shiro-maku - esküvői ruha. A kimonó felvételének, viselésének szintén szigorú szabályai vannak, melyek anyáról lányra öröklődnek.
Nyáron és tavasszal világos színű, vékony anyagból készült Yukatát szokás viselni, télen vastag Kimonót. Hajadon nők hosszabb kabátujjú, színes díszítésű kimonót viselnek, ennek neve furisode. A fiatalok kimonója világos, élénk színű is lehet, míg a férjezettek egyszerű, elegáns, kevésbé feltűnő kimonót viselnek, rövidebb ujjal. ennek a típusnak a neve tomesode. A férfi kimonó színe általában sötétebb, mintázata férfias, pl sárkányok, halak díszitik. A férfi kimonó kabátujja nem olyan hosszú, mint a nőknél. A Hakama a japán nadrág, amit eredetileg a szamuráj harcosok hordtak, lábuk védelme érdekében. Ma szintén az ünnepi öltözék része, de hagyományos japán tánchoz, és küzdősportokhoz is viselik, férfiak és nők egyaránt.
A Yukata, vagyis nyári kimonó egyaránt férfi és női viselet. A neve a "yu" (fördő) és "katabira" (alsónemű) szavakból származik, régen a nyilvános fürdőkben viseltek ilyen könnyed öltözetet, mára fesztiválokon, fogadókban, akár esti szórakozóhelyeken is viselik. Anyaga pamut. A gyerekeknek készült kimonó semmiben nem különbözik a fenőttekétől. A lányoké színes, rikító, és kiegészítője lehet az ún. hanten, egy kabátszerű ruhadarab. A fiúk kimonót, vagy happi kabátot viselnek, ünnepi alkalmakkor fehér övvel. A happi kabát régen a kereskedők rövid kabátja volt, melyre a család emblémáját szőtték rá. Mára gyakori viseletté vált ünnepi alkalmakkor. Kimonót még alváshoz is lehet viselni, ennek a neve nemaki. Anyaga pamut, vékony és mosható. Házi viseletre kimonó köntöst viselnek pl. a Ryokan fogadókban. A kimonóhoz szervesen hozzátartoznak különféle kiegészítők, mint az öv, vagy obi. Az ünnepi kimonókhoz tartozó öv átlagosan 4 méter hosszú, és 60 cm széles. Félbehajtják, majd kétszer körbetekerik a derékon, és hátul megkötik. A lazább viselethez 10-30 cm széles övet hordanak. Az elegáns és hétköznapi obi között az anyagban van a legfontosabb különbség. Fontos kiegészítők még a papucs ill. szandál, és a zokni. Ezeknek külön fejezetet szenteltem. |
Geta, zori
Ki ne látott volna már animében jellegzetes japán fapapucsot? Ez a jellegzetesen japán lábbeli szintén megérdemel néhány szót. Először is, ennek a papucsnak két változata van. Az egyik a fából, vagy akár műanyagból készült, magasított "geta". Ez a papucs a Yukata-hoz való viselet. A geta-t gyakran fürdőszobai viseletként is használják, hiszen a fürdőszoba az egyetlen helység, ami kövezett.
Másik fajtája az alacsony papucs, mely gyakran bambuszból készül, a "zori". Utóbbit a kimonóhoz viselik. ezek a papucsok nem illeszkednek közvetlenül a lábra, hanem annál jóval nagyobbak. A pántjuk pedig a nagylábujj, és a többi lábujj közé illeszkedik. Ezért aztán elengedhetetlen, hogy mellé a jellegzetes "egyujjas" zoknit vegyük fel. A tatami -szandálokat leggyakrabban otthoni papucsként hordják.
|
Tabi - "Egyujjas" zokni
A Tabi, vagyis az egyujjas zokni nálunk valószínűleg szokatlan, ám Japánban igen gyakori viselet. A nagy lábujj a többitől külön áll benne, így lehet felvenni hozzá a japán szandálokat, papucsokat.
A tabi fontos kiegészítője a kimonónak, yukatának. Ennek is két típusa létezik, az odori tabi egy vastagabb, méretre készített, drága zokni, melyet pl. gésák, táncosok hordanak, és létezik egy vékony, "normális" zokni anyagból készült formája is, általában ezt viselik az utcán a szandálokhoz. |
Legyező = Japán
A legyező szintén jellegzetes japán ruhakiegészítő. Két fő típusa létezik. A lapos legyező, az uchiwa Koreából származik eredetileg. Ilyen legyezőket gyakran látunk fesztiválokon, sőt, reklámhordozóként is népszerűek, így osztogatják a nyári hőségben az utcákon. Ennek a legyezőnek a speciális fajtája a gumbai uchiwa. Aki látott már szumó birkózást, biztos látott már ilyen legyezőt is. Ugyanis a szumó birkózáson a bíró fontos kelléke ez a legyező, mely hasonlít a régi harci legyezőkre, amiket a szamurájok használtak, fegyverként!
A hajtogatható legyező talán még ennél is ismertebb, ennek japán neve sensu, vagy ogi. Az első sensu legyezők a 6. század környékén jelentek meg japánban, kínából származtak. A sensu papírból és bambuszból készül, majd gyönyörű mintázatokkal, versekkel, természeti motívumokkal díszítik. Az arisztokraták fehér papírból készíttettek titkon szeretett kedvesüknek szerelmes versekkel díszített legyezőt. A buddhista papok szent szövegeket írtak a legyezőkre, hogy mindig kéznél legyenek a tanítások. Mára a japán öltözködésnek igen fontos kiegészítője lett a sensu legyező. Enélkül elképzelhetetlen bármilyen elegeáns ünnepi ruházat, de a könnyed szórakozáshoz, macurikhoz, találkozókhoz is hozzátartozik. Az olyan japán táncoknál, mint kagura, noh, kabuki, szintén elengedhetetlen kellék. |
Seifuku - Egyenruha a diákoknak
A japán gyerekek már óvodás koruktól kezdve egyenruhát viselnek az oktatási intézményekben. Az óvodásoknak a magánóvodákban meglehetősen drágán veszik a szülők a kis egyneruhákat, melyből létezik téli és nyári változat is. A nyári változat tartozéka a fehér ing, szoknya vagy nadrág, és a kis szalmakalap, ezekhez pedig köpeny, ami védi a ruhát. Télen sem ritka, hogy rövidnadrág tartozik az egyenruhához, szalmakalap helyett pedig vastagabb téli kalap. Az iskolában aztán szintén megszokott az egyenruha viselése. Aki látott már életében animét, annak bizonyára nem újdonság az egyenruhás fiatalok látványa.
Persze van néhány kivétel, de szinte minden iskolában kötelező a seifuku, vagyis egyenruha viselése. Az iskolai egyenruha iskolánként változik, erről lehet tudni, hogy a diákok melyik iskolába járnak. Az iskolai egyenruhából is létezik téli és nyári változat, a téli sötétebb, vastagabb. A fiúk egyenruhája ing, kabát és nadrág, általában kék, és szürke színekben, a lányoknak rakott szoknya, és matrózblúz jár, télre, őszre kabáttal. Az egyenruhának nagyon fontos szerepe van a csoport-tudat kialakításában, és a társadalmi különbségek áthidalásában is. Természetesen a fiatalok japánban is megpróbálják kifejezésre juttani egyéniségüket, és kitörni az egyenruha fogságából, akár a hajviselettel, akár a nemrég óriási divatnak számító zokni viselettel. Ez a lányok körében volt igen népszerű, konzervatív felnőtt körökben persze nagy megbotránkozást vált ki az ilyesmi. Az iskolás lányok őrülete ugyanis a laza zokni volt, mely lehet hogy máig divat. A nagyon hosszú szárú, bő zoknit az egyenruhához viselték, és a rögzítését igen cselesen oldották meg. Ugyanis ahhoz, hogy ne csússzon le a szára, speciális zokni ragasztó kétoldalú ragasztószalagot viseltek. Az iskolákban az egyenruha mellé sportruházat is jár, valamint fürdőruha is az úszásórákhoz. Elég komoly anyagi megterhelés egy család számára az egyenruha. Amint látszik, az egyenruhának számos előnye és persze hátránya is van, de a reggeli "Jaj, mit vegyek ma fel?" gondolatokat örökre száműzi a fiatalok életéből.
|
|
|
|