Val�sz�n�leg a legt�bb embernek a Kimon� jut esz�be legel�sz�r, ha Jap�nra gondol. H�t akkor l�ssunk n�h�ny �rdekess�get err�l a h�res �lt�zetr�l.
A jap�n sz�v� m�v�szet Kore�b�l �s K�n�b�l sz�rmazik. A Jap�n selyem vil�gszerte h�res anyag, �sid�k �ta haszn�lj�k jap�nban a ruhak�sz�t�shez. A kimon� mint�zata szint�n szigor� szab�lyokhoz igazodik. A kimon� r�szeit mutatja be a jobboldali kis �bra.
A Kimon� tradicion�lis, m�ra m�r alkalmi �lt�zet Jap�nban. B�r els� l�t�sra mind hasonl�nak t�nik, a kimon� sz�n�t �s viselet�t nagyban meghat�rozza az �letkor, az �vszak, �s a visel�j�nek neme, �s csal�di �llapota is!

A Jap�n tradicion�lis ruh�zatot �sszefoglal�an fawuku-nak nevezik. Ezen bel�l a k�vetkez� fontosabb fogalmak fordulnak el�: Kimon� - jelent�se "ruh�zat". Ez a hagyom�nyos jap�n ruha, �sszefoglal�an. Yukata - ny�ri kimon�. Nagajugan - als�nem�. Haori - selyem kab�t. Hakama - jap�n nadr�g. Uchikake - a legeleg�nsabb, legform�lisabb kimon�. Shiro-maku - esk�v�i ruha. A kimon� felv�tel�nek, visel�s�nek szint�n szigor� szab�lyai vannak, melyek any�r�l l�nyra �r�kl�dnek.

Ny�ron �s tavasszal vil�gos sz�n�, v�kony anyagb�l k�sz�lt Yukat�t szok�s viselni, t�len vastag Kimon�t. Hajadon n�k hosszabb kab�tujj�, sz�nes d�sz�t�s� kimon�t viselnek, ennek neve furisode. A fiatalok kimon�ja vil�gos, �l�nk sz�n� is lehet, m�g a f�rjezettek egyszer�, eleg�ns, kev�sb� felt�n� kimon�t viselnek, r�videbb ujjal. ennek a t�pusnak a neve tomesode. A f�rfi kimon� sz�ne �ltal�ban s�t�tebb, mint�zata f�rfias, pl s�rk�nyok, halak d�szitik. A f�rfi kimon� kab�tujja nem olyan hossz�, mint a n�kn�l. A Hakama a jap�n nadr�g, amit eredetileg a szamur�j harcosok hordtak, l�buk v�delme �rdek�ben. Ma szint�n az �nnepi �lt�z�k r�sze, de hagyom�nyos jap�n t�nchoz, �s k�zd�sportokhoz is viselik, f�rfiak �s n�k egyar�nt.

A Yukata, vagyis ny�ri kimon� egyar�nt f�rfi �s n�i viselet. A neve a "yu" (f�rd�) �s "katabira" (als�nem�) szavakb�l sz�rmazik, r�gen a nyilv�nos f�rd�kben viseltek ilyen k�nnyed �lt�zetet, m�ra fesztiv�lokon, fogad�kban, ak�r esti sz�rakoz�helyeken is viselik. Anyaga pamut. A gyerekeknek k�sz�lt kimon� semmiben nem k�l�nb�zik a fen�ttek�t�l. A l�nyok� sz�nes, rik�t�, �s kieg�sz�t�je lehet az �n. hanten, egy kab�tszer� ruhadarab. A fi�k kimon�t, vagy happi kab�tot viselnek, �nnepi alkalmakkor feh�r �vvel. A happi kab�t r�gen a keresked�k r�vid kab�tja volt, melyre a csal�d embl�m�j�t sz�tt�k r�. M�ra gyakori viselett� v�lt �nnepi alkalmakkor.
Kimon�t m�g alv�shoz is lehet viselni, ennek a neve nemaki. Anyaga pamut, v�kony �s moshat�. H�zi viseletre kimon� k�nt�st viselnek pl. a Ryokan fogad�kban.
A kimon�hoz szervesen hozz�tartoznak k�l�nf�le kieg�sz�t�k, mint az �v, vagy obi. Az �nnepi kimon�khoz tartoz� �v �tlagosan 4 m�ter hossz�, �s 60 cm sz�les. F�lbehajtj�k, majd k�tszer k�rbetekerik a der�kon, �s h�tul megk�tik. A laz�bb viselethez 10-30 cm sz�les �vet hordanak. Az eleg�ns �s h�tk�znapi obi k�z�tt az anyagban van a legfontosabb k�l�nbs�g. Fontos kieg�sz�t�k m�g a papucs ill. szand�l, �s a zokni. Ezeknek k�l�n fejezetet szenteltem.

Ki ne l�tott volna m�r anim�ben jellegzetes jap�n fapapucsot? Ez a jellegzetesen jap�n l�bbeli szint�n meg�rdemel n�h�ny sz�t. El�sz�r is, ennek a papucsnak k�t v�ltozata van. Az egyik a f�b�l, vagy ak�r m�anyagb�l k�sz�lt, magas�tott "geta". Ez a papucs a Yukata-hoz val� viselet. A geta-t gyakran f�rd�szobai viseletk�nt is haszn�lj�k, hiszen a f�rd�szoba az egyetlen helys�g, ami k�vezett.

M�sik fajt�ja az alacsony papucs, mely gyakran bambuszb�l k�sz�l, a "zori". Ut�bbit a kimon�hoz viselik. ezek a papucsok nem illeszkednek k�zvetlen�l a l�bra, hanem ann�l j�val nagyobbak. A p�ntjuk pedig a nagyl�bujj, �s a t�bbi l�bujj k�z� illeszkedik. Ez�rt azt�n elengedhetetlen, hogy mell� a jellegzetes "egyujjas" zoknit vegy�k fel. A tatami -szand�lokat leggyakrabban otthoni papucsk�nt hordj�k.

A Tabi, vagyis az egyujjas zokni n�lunk val�sz�n�leg szokatlan, �m Jap�nban igen gyakori viselet. A nagy l�bujj a t�bbit�l k�l�n �ll benne, �gy lehet felvenni hozz� a jap�n szand�lokat, papucsokat.

A tabi fontos kieg�sz�t�je a kimon�nak, yukat�nak. Ennek is k�t t�pusa l�tezik, az odori tabi egy vastagabb, m�retre k�sz�tett, dr�ga zokni, melyet pl. g�s�k, t�ncosok hordanak, �s l�tezik egy v�kony, "norm�lis" zokni anyagb�l k�sz�lt form�ja is, �ltal�ban ezt viselik az utc�n a szand�lokhoz.

A legyez� szint�n jellegzetes jap�n ruhakieg�sz�t�. K�t f� t�pusa l�tezik. A lapos legyez�, az uchiwa Kore�b�l sz�rmazik eredetileg. Ilyen legyez�ket gyakran l�tunk fesztiv�lokon, s�t, rekl�mhordoz�k�nt is n�pszer�ek, �gy osztogatj�k a ny�ri h�s�gben az utc�kon. Ennek a legyez�nek a speci�lis fajt�ja a gumbai uchiwa. Aki l�tott m�r szum� birk�z�st, biztos l�tott m�r ilyen legyez�t is. Ugyanis a szum� birk�z�son a b�r� fontos kell�ke ez a legyez�, mely hasonl�t a r�gi harci legyez�kre, amiket a szamur�jok haszn�ltak, fegyverk�nt!

A hajtogathat� legyez� tal�n m�g enn�l is ismertebb, ennek jap�n neve sensu, vagy ogi. Az els� sensu legyez�k a 6. sz�zad k�rny�k�n jelentek meg jap�nban, k�n�b�l sz�rmaztak. A sensu pap�rb�l �s bambuszb�l k�sz�l, majd gy�ny�r� mint�zatokkal, versekkel, term�szeti mot�vumokkal d�sz�tik. Az arisztokrat�k feh�r pap�rb�l k�sz�ttettek titkon szeretett kedves�knek szerelmes versekkel d�sz�tett legyez�t. A buddhista papok szent sz�vegeket �rtak a legyez�kre, hogy mindig k�zn�l legyenek a tan�t�sok. M�ra a jap�n �lt�zk�d�snek igen fontos kieg�sz�t�je lett a sensu legyez�. En�lk�l elk�pzelhetetlen b�rmilyen elege�ns �nnepi ruh�zat, de a k�nnyed sz�rakoz�shoz, macurikhoz, tal�lkoz�khoz is hozz�tartozik. Az olyan jap�n t�ncokn�l, mint kagura, noh, kabuki, szint�n elengedhetetlen kell�k.

A jap�n gyerekek m�r �vod�s korukt�l kezdve egyenruh�t viselnek az oktat�si int�zm�nyekben. Az �vod�soknak a mag�n�vod�kban meglehet�sen dr�g�n veszik a sz�l�k a kis egyneruh�kat, melyb�l l�tezik t�li �s ny�ri v�ltozat is. A ny�ri v�ltozat tartoz�ka a feh�r ing, szoknya vagy nadr�g, �s a kis szalmakalap, ezekhez pedig k�peny, ami v�di a ruh�t. T�len sem ritka, hogy r�vidnadr�g tartozik az egyenruh�hoz, szalmakalap helyett pedig vastagabb t�li kalap. Az iskol�ban azt�n szint�n megszokott az egyenruha visel�se. Aki l�tott m�r �let�ben anim�t, annak bizony�ra nem �jdons�g az egyenruh�s fiatalok l�tv�nya.

Persze van n�h�ny kiv�tel, de szinte minden iskol�ban k�telez� a seifuku, vagyis egyenruha visel�se. Az iskolai egyenruha iskol�nk�nt v�ltozik, err�l lehet tudni, hogy a di�kok melyik iskol�ba j�rnak. Az iskolai egyenruh�b�l is l�tezik t�li �s ny�ri v�ltozat, a t�li s�t�tebb, vastagabb. A fi�k egyenruh�ja ing, kab�t �s nadr�g, �ltal�ban k�k, �s sz�rke sz�nekben, a l�nyoknak rakott szoknya, �s matr�zbl�z j�r, t�lre, �szre kab�ttal. Az egyenruh�nak nagyon fontos szerepe van a csoport-tudat kialak�t�s�ban, �s a t�rsadalmi k�l�nbs�gek �thidal�s�ban is. Term�szetesen a fiatalok jap�nban is megpr�b�lj�k kifejez�sre juttani egy�nis�g�ket, �s kit�rni az egyenruha fogs�g�b�l, ak�r a hajviselettel, ak�r a nemr�g �ri�si divatnak sz�m�t� zokni viselettel. Ez a l�nyok k�r�ben volt igen n�pszer�, konzervat�v feln�tt k�r�kben persze nagy megbotr�nkoz�st v�lt ki az ilyesmi. Az iskol�s l�nyok �r�lete ugyanis a laza zokni volt, mely lehet hogy m�ig divat. A nagyon hossz� sz�r�, b� zoknit az egyenruh�hoz viselt�k, �s a r�gz�t�s�t igen cselesen oldott�k meg. Ugyanis ahhoz, hogy ne cs�sszon le a sz�ra, speci�lis zokni ragaszt� k�toldal� ragaszt�szalagot viseltek. Az iskol�kban az egyenruha mell� sportruh�zat is j�r, valamint f�rd�ruha is az �sz�s�r�khoz. El�g komoly anyagi megterhel�s egy csal�d sz�m�ra az egyenruha. Amint l�tszik, az egyenruh�nak sz�mos el�nye �s persze h�tr�nya is van, de a reggeli "Jaj, mit vegyek ma fel?" gondolatokat �r�kre sz�m�zi a fiatalok �let�b�l.